Ma reggel kaptuk a hírt Robertótol, hogy barátunk, Józsi eltávozott.
Még most sem tértünk teljesen észhez, annyira hihetetlen.
Tegnap gondoltam rá hogy megint beugrunk hozzájuk Sukoróra, a kis meseházikóba,
ahol párjával élt.
Annyira jó volt ott lenni, édes meghitt hangulat, mély beszélgetések,
finom vacsik közben...
ahol párjával élt.
Annyira jó volt ott lenni, édes meghitt hangulat, mély beszélgetések,
finom vacsik közben...
Ő mindig tudta mi van velem annyira tisztán rálátott a dolgaimra,
sokkal jobban hitt bennem mint én magamban.
sokkal jobban hitt bennem mint én magamban.
És olyan támogató, felemelő mondatati voltak számomra ha tanácstalan voltam,
biztos hogy segített tisztán dönteni anélkül hogy ő mondta volna meg mit kell tennem.
biztos hogy segített tisztán dönteni anélkül hogy ő mondta volna meg mit kell tennem.
Erre tegnap megállt a szive.
Tudom hogy sok közvetlen oka volt, ami akár vitatható is, de biztos hogy az ő döntése volt ez,
amit mi innen nem igazán láthatunk, érthetünk.
amit mi innen nem igazán láthatunk, érthetünk.
Nagyon fogsz hiányozni Józsi, és tudom hogy nemcsak nekem, nekünk,
hanem sok-sok embernek még!
hanem sok-sok embernek még!
Most szomorúan búcsúzom, de örökre tovább élsz az én szívemben is!
Itt van Józsi és Jolánka Blogja, ahol írásaiból is látszik, érződik tiszta lénye.
http://chili.blog.hu/
és egy videó: http://www.youtube.com/watch?v=4_Vj67lkpjA

Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése